angyi titkai

A titok nem titok....ezt már rég tudom...de...és ez a legfontosabb, az érzéseink, élményeink a mieink...:/

...én....

...ha nem ott és nem az vagy aki lehetnél, ne felejts néhány kérdést magadnak is feltenni...az okozat legtöbbször maga az ok...

 


...olykor....

...hiányzol a nappalokból...olykor nem elég a tompa-suttogó-halvány vörös hajnal...kellene a kezem a kezedbe...az ujjaid az ujjaimhoz, hogy táncoljanak...a néma-szótlan-beszédes-hallgatag beszélgetésink...olykor kellene, hogy otthon lehessek nálad-benned...és hogy itthon légy, nálam-bennem...hogy itt vagy?...én meg ott?...amíg vagyok, talán lehetek...szürke nappalok...sötét éjek...lázas vörös hajnalok...


...egyszerűen....

...el kell fogadni, van ami nem én vagyok...sose voltam, sose leszek...felerőltethetem magamra, de az senkinek nem lesz jó...engem szorítani fog...másnak meg-lehet-fájni...bár úgy látszik, de nem élünk mindannyian egy világban...van aki feljebb él, van aki beljebb...van akinek minden csak fekete vagy fehér...és van akinek az ezer szín is csak szürke...de ez így jó!...

 


Szeretlek...

"Ha meg akarsz tartani valakit magadnak - ereszd el! Szabadság nélkül nincs semmi." csak így érdemes...

Szabó Magda

 

...az ember csakis azt oszthatja meg a társával, amivel ő maga rendelkezik...ha boldog, a boldogságot osztja meg.......


...azt mondja...

...azt mondja "elTündésedtünk"... szerintem még nem...:)...

 


 


...ha szeretünk..

"Ha szeretünk valakit, minddnre fel kell készülnünk. Mert a szeretet olyan, mint a kaleidoszkóp amivel gyerekkorunkban játszottunk. Állandó mozgásban van és soha nem ismétli önmagát."

 


...szeretni...

Ha az ember szeret valakit, mindent könnyűnek talál.
A Nap fényesebb, a virágok szebbek, az emberek jobbak.

-Ramuz-

 


...érzem...

...amit érzek...gondolom, amit gondolok...
...teszem, amit... úgy tudom... érzem... gondolom, hogy tennem kell...vállalom, mindezt, mert én - én vagyok...
.....disznólkodni ill. disznóságra vágyom....

 


....és mert....

...az én Istenem úgy döntött, leszek az ő bohóca....ha már rám testáltatott, engedelmeskedem!...megtanítom a hitetlennek a hitem, ott abban a világban, ahol még a barát sem tűri nagyon, érzelmeket mutatok...még annak is, aki pedig nem akarja!...kinyitom a lelkem és darabjaira szedem... majd, ha azt kérik, két kézzel közéjük szórom....meghagyom, hogy a szavaimban  kételkedjenek, olykor magukban, ki is nevessenek....az a jó, ha nem hallom....

 

+

 

...én úgy vagyok már ezzel az világgal, hogy semmire nem számítok senkitől...alapjában véve senki nem valaki, mert a senkikből lettek a valakik...és mint olyanok nem tudnak valamit csinálni...a valakik meg inkább maradnak senkik...vagy elmennek bárhová-akár-bárminek...

 


..nem mondom...

...többé, egy nemre sem hogy de...és nem győzködöm soha senkit arról, hogy valaki...még akkor sem, ha rá találok ott, ahol ő azt gondolja, nincs sehol...